Tavak, tározók felülvizsgálata

Az ivóvízbázisul szolgáló tározók védőterületének felülvizsgálata magába foglalta a vízgyűjtő területek digitális domborzatmodell alapján történt lehatárolását, a tározók és a tápláló vízfolyások hidrológiai elemzését közel 30 év adatai alapján, a tározók vízminőségének kémiai és hidrobiológiai vizsgálatát, illetve értékelését, valamint a vízgyűjtő területeken található potenciális szennyezőforrások számbavételét és környezeti kockázat szempontú minősítését. A kapott eredmények alapján készítettük el a tározók védőterületére és a hosszútávú biztonságos üzemeltetéshez szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatot, illetve dokumentációt.

Referenciák

  • Az ÉRV Rt. kezelésében álló Lázbérci-tározó védőterületének felülvizsgálata
  • Tatai Derítő-tó részleges környezetvédelmi felülvizsgálata
  • Lőrinci hűtőtó vízminőségének rendszeres vizsgálata
  • Az ÉRV Rt. kezelésében álló Hasznosi-tározó védőterületének felülvizsgálata
  • Az ÉRV Rt. kezelésében álló Komravölgyi-tározó védőterületének felülvizsgálata

Vízbázis védelem, ivóvízellátás

Vízbázisok biztonságba helyezési folyamatának fázisait a 123/1997. Korm. rendelet határozza meg. A folyamat célja annak biztosítása, hogy az üzemelő és távlati felszín alatti és felszíni vízbázisokból hosszú ideig megfelelő minőségű ivóvizet lehessen nyerni. Ennek érdekében meg kell határozni az utánpótlódásban szerepet játszó folyamatok (beszivárgás, partiszűrés, rétegvíz áramlás, stb.) szerepét és mértékét, el kell készíteni a vízbázis vízföldtani modelljét, ami alapján le kell határolni a termelt víz utánpótlódási területét, fel kell mérni az utánpótlódási területen található tényleges és potenciális szennyezőforrásokat, és meg kell határozni a termelt és az utánpótlódásban jelentős szerepet játszó vizek minőségi jellemzőit. A kapott eredmények alapján elkészíthető a vízbázis komplex értékelése, valamint a vízbázis védelme érdekében szükséges teendőket összefoglaló biztonságba helyezési és monitoring terv.

Referenciák

  • Bőcs X/B vízbázis, Fertőrákos-Sopronkőhida vízbázis biztonságba helyezését megalapozó diagnosztika
  • Székesfehérvár Aszalvölgyi, Székesfehérvár Sóstói, Verőce vízbázis biztonságba helyezését megalapozó diagnosztika
  • Hernádnémeti Keleti Csúcsvízmű X. telep vízbázis biztonságba helyezésének diagnosztika
  • Az ÉRV Rt. kezelésében álló Csórréti- és Köszörűvölgyi-tározó védőterületének felülvizsgálata, Kincsesbánya Rákhegy II vízbázis biztonságba helyezését megalapozó diagnosztika
  • Az ÉRV Rt. kezelésében álló Lázbérci-tározó védőterületének felülvizsgálata, Balatonalmádi (Ferenc-forrás és 4 db kút) vízbázisán a biztonságba helyezést megalapozó diagnosztika
  • Nyirád térségi vízmű vízbázis biztonságba helyezését megalapozó diagnosztika

Ivóvízkezelés

Az ivóvízben előforduló arzén megengedett koncentrációja 10 mg/l, azonban az ország területén számos helyen ennél magasabb az ivóvízellátást biztosító kutak vizének arzén tartalma. A ZENON Systems Magyarország Kft. vezetésével alakult fejlesztői csoport tagjaként az arzén tartalom határérték alá csökkentésére alkalmas technológia kidolgozásában láttunk el szakértői feladatokat.

Referenciák

  • Közreműködés az “Ivóvíz arzéntartalmának eltávolítása membrán technológiával” c. K+F program I.-II.-III. fázisában
  • Együttműködés az “Ivóvíz arzéntartalmának eltávolítása membrán technológiával” c. K+F program megvalósításában (projektiroda működtetése, konferencia szervezés)
  • A ZENON által tervezett arzénmentesítő berendezés kísérleti üzemének szakmai felügyelete.
  • Adatszolgáltatás és piackutatás a Dél-Alföld régió arzénnel szennyezett területein

Szennyvíz bevezetések vizsgálata

Szennyvízbevezetések által terhelt élővizek esetében, a környezeti hatások megismerése és egyúttal lehetséges minimalizálása érdekében fontos a szennyezőanyag terjedésének, koncentráció eloszlásának meghatározása. A széles és viszonylag sekély vízfolyások, tavak esetében, a kétdimenziós ún. mélységintegrált síkbeli leírás szükséges. Számítógépi szimulációval számos konkrét esetben határoztuk meg az élővízbe jutó szennyezőanyagok elkeveredését. Folyókba torkoló tisztított szennyvízbevezetés esetében vizsgáltuk a medercső elkeveredés szempontjából kedvező elhelyezésének lehetőségeit, partiszűrésű vízbázisokra gyakorolt hatásokat. Modellezéssel meghatározható a befogadó nitrát-érzékenysége a különféle szennyvízbevezetések szempontjából. Több ipari üzem szennyvízbevezetésének hatását modelleztük, a szennyvíztisztító létesítéséhez, tisztítási határértékek meghatározásához kapcsolódóan.

Referenciák

  • Észak-pesti szennyvíztisztító telep tisztított szennyvíz dunai bevezetésének vizsgálata
  • Dél-budai Regionális Szennyvíztisztító tisztított szennyvíz dunai bevezetésének vizsgálata
  • Auchan szigetszentmiklósi bevásárlóközpont csapadékvíz elvezetés vizsgálata
  • Velencei Gránitfürdő termálvíz bevezetés elkeveredési vizsgálata
  • MOL DUFI szennyvíz bevezetése
  • Dunamenti Erőmű hőcsóva terjedése a Dunában
  • Gönyűi Erőmű hőcsóva terjedése a Dunában

Víz Keretirányelv, Terhelhetőség vizsgálat

A Víz Keretirányelv céljai elérésének legfontosabb eszköze a 2010-ben elkészített (VGT) és 2015-ben felülvizsgált Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT2), amely számos intézkedést tartalmaz a felszíni vizeink jó állapotának elérése, illetve jó állapotuk fenntartása érdekében. A felszíni vizeink kémiai vízminőségének javítása, illetve fenntartása szempontjából az egyik legfontosabb kérdéskör a kommunális szennyvíztisztító telepek kibocsátásának szabályozási rendszere. A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a területi határértékeknél szigorúbb kibocsátási határértékek megállapítását a befogadó terhelhetőségi vizsgálatához köti.

Referenciák

  • Az Ikva és a Kardos-ér víztesteinek terhelhetőségi vizsgálata
  • A Répce víztesteinek terhelhetőségi vizsgálata
  • A Zala víztesteinek terhelhetőségi vizsgálata
  • Benta –patak felső vízgyűjtőjének terhelhetőségi vizsgálata