Képzeljük el, hogy egy területen több gazda is szeretne öntözni.
A földek egymás mellett vannak, a közelben található használható vízforrás, de külön-külön mindenkinek saját kutat, vezetéket, szivattyút vagy tározót kellene építenie.
Ez sokszor túl drága, műszakilag nehézkes vagy egyszerűen ésszerűtlen.
Ilyenkor merülhet fel az öntözési közösség lehetősége.
Mit jelent ez egyszerűen?
Az öntözési közösség olyan gazdálkodók együttműködése, akik közösen szeretnének kialakítani vagy használni bizonyos öntözési létesítményeket.
Ilyen lehet például:
- egy közös vízkivételi pont;
- egy közös víztározó;
- egy szivattyútelep;
- egy hosszabb fővezeték;
- több gazdaságot kiszolgáló vízellátó rendszer.
A saját földjén természetesen minden résztvevő használhat a növényéhez illeszkedő külön öntözőberendezést. A közös fejlesztés általában azokat az elemeket érinti, amelyeket ésszerűbb együtt megvalósítani.
Mikor érdemes közösségben gondolkodni?
Például akkor, ha:
- több résztvevő földje egymáshoz közel fekszik;
- ugyanabból a vízforrásból szeretnének öntözni;
- egy nagyobb tározó több gazdaságot is kiszolgálhatna;
- a szükséges vezeték túl hosszú vagy túl drága lenne egyetlen termelőnek;
- a közös fejlesztés műszakilag és gazdaságilag is jobb megoldást adna.
Az együttműködés azonban nem azt jelenti, hogy „majd valahogy megegyezünk”.
A működést már az elején át kell gondolni.
A legfontosabb kérdések, amelyeket jobb előre tisztázni
Ki mennyi vizet használhat?
Ki mennyit fizet a beruházásból?
Ki felel majd a rendszer üzemeltetéséért?
Mi történik, ha valaki később csatlakozna vagy kilépne?
Ki fizeti a javítást, ha meghibásodik a közös szivattyú?
Ezek nem kellemetlen kérdések. Éppen ellenkezőleg: azért kell őket előre megbeszélni, hogy később ne legyen belőlük vita.
Hogyan indul el a folyamat?
1. Össze kell ülni az érintett gazdákkal
Elsőként azt kell kideríteni, hogy valóban van-e közös szándék.
Érdemes összegyűjteni:
- a bevonni kívánt területeket;
- a területek nagyságát;
- a termesztett növényeket;
- a várható vízigényt;
- a meglévő kutakat, tározókat vagy vezetékeket;
- a résztvevők fejlesztési elképzeléseit.
Nem kell azonnal mindenben egyetérteni. Az első cél egy közös kiindulópont kialakítása.
2. Meg kell nézni, van-e elég víz
Ez az egyik legfontosabb kérdés.
Lehet bármilyen jó a közös terv, ha nincs megfelelő mennyiségű és minőségű víz.
Meg kell vizsgálni:
- honnan érkezhet a víz;
- mennyi áll rendelkezésre;
- szükséges-e tározó;
- milyen messzire kell eljuttatni;
- mekkora szivattyúteljesítmény kell;
- milyen engedélyekre lehet szükség.
3. Készül egy előzetes terv
Ebben még nem kell minden csavarnak és csőnek szerepelnie.
Az előzetes terv arra ad választ, hogy:
- nagyjából hogyan nézne ki a rendszer;
- milyen fő létesítmények kellenek;
- mely területeket tudná kiszolgálni;
- körülbelül milyen beruházási nagyságrendről lehet szó;
- milyen további vizsgálatok szükségesek.
Ez segít eldönteni, hogy érdemes-e továbbmenni.
4. Ki kell alakítani a közösség működését
Ez már nemcsak műszaki kérdés.
Meg kell határozni a résztvevők feladatait, jogait, költségviselését és döntési rendjét.
A folyamatban jogi és szakmai egyeztetésekre is szükség lehet. Sok gazdálkodó számára éppen ez a rész tűnik a legbonyolultabbnak, ezért jelent előnyt, ha van olyan partner, aki végigvezeti a közösséget a lépéseken.
5. Következik a hivatalos elismerés
Az öntözési közösség elismeréséhez kérelmet kell benyújtani.
A feladat elsőre bürokratikusnak tűnhet, de megfelelő előkészítéssel jól kezelhető. A fontos az, hogy a közösség és a fejlesztés alapjai már ekkor átgondoltak legyenek.
6. Ezután indulhat a részletes tervezés
Ha a közös elképzelés megszületett, következhet:
- a vízjogi tervezés;
- az engedélyeztetés;
- a környezetvédelmi vizsgálat;
- a kiviteli tervezés;
- a pályázati műszaki előkészítés;
- majd a kivitelezés.
Miért bukhat el egy jó ötlet?
Gyakori probléma, hogy a résztvevők túl hamar a gépekről kezdenek beszélni.
Pedig először azt kell tisztázni, hogy:
- van-e elegendő víz;
- kialakítható-e a közös infrastruktúra;
- milyen útvonalon haladhat a vezeték;
- hogyan oszlanak meg a költségek;
- vállalható-e az üzemeltetés.
Szintén gondot okozhat, ha a pályázatot, a terveket és a kivitelezést külön-külön, egymással kevéssé egyeztetve készítik elő.
Ilyenkor könnyen előfordul, hogy ugyanarról a projektről három különböző elképzelés születik.
Miben segíthet a VTK Innosystem?
A VTK nemcsak a műszaki tervezéshez kapcsolódhat be.
A szakértői csapat támogatni tudja:
- az előzetes projekt- és költségterv elkészítését;
- a közösség létrehozásának menedzselését;
- a vízügyi egyeztetéseket;
- az elismerési kérelem előkészítését;
- a vízjogi és környezetvédelmi tervezést;
- a pályázat műszaki megalapozását;
- a beruházás lebonyolítását;
- a rendszer kivitelezését.
Ez azért fontos, mert így a közösségnek nem kell minden lépéshez új partnert keresnie.
Nem kell mindent előre tudni
Egy öntözési közösség ötlete gyakran egyszerű mondattal indul:
„Nekünk is kellene víz, a szomszédnak is. Nem lehetne ezt együtt megoldani?”
Ez már elég ahhoz, hogy elkezdődjön egy előzetes vizsgálat.
A részletes válaszokat nem az első beszélgetés előtt, hanem a folyamat során kell megtalálni.
Kérem az előzetes szakértői egyeztetést
Több gazdálkodó közösen szeretne öntözésfejlesztést indítani?
A VTK Innosystem szakértői segítenek áttekinteni a területeket, a vízellátási lehetőségeket és a közösségalapítás első lépéseit.