Amikor valaki öntözőrendszert keres, gyorsan elveszhet a műszaki kifejezések között.
Center pivot, lineár, SDI, mikroöntözés, csévélődob.
Elsőre úgy tűnhet, hogy egy gazdálkodónak már a kapcsolatfelvétel előtt pontosan tudnia kellene, melyik rendszerre van szüksége.
Pedig ez nem így van.
A megfelelő rendszer kiválasztása nem egyetlen kérdésre adott válasz. Több szempontot együtt kell vizsgálni.
Először ne a gépet, hanem a területet nézzük
Az egyik legfontosabb kérdés a tábla alakja.
Egy nagy, szabályos területen jól működhet egy önjáró rendszer. Egy kisebb, tagolt területen lehet, hogy más megoldás kell. Ha több különálló táblát kell öntözni, a mobilitás válhat fontossá.
Azt is meg kell nézni:
- milyen növény van a területen;
- milyen a talaj;
- milyen gyakran kell öntözni;
- mennyi víz áll rendelkezésre;
- van-e elegendő energia;
- mennyi munkát tud a gazdaság az üzemeltetésre fordítani.
Nézzük meg közérthetően a leggyakoribb megoldásokat.
A. Körforgó, vagyis center pivot rendszer
Ez az a nagyméretű, több keréken mozgó öntözőberendezés, amely egy központi pont körül halad.
Felülről nézve kör alakú területet öntöz.
Mikor lehet jó választás?
- nagyobb, összefüggő szántóföldön;
- viszonylag szabályos területen;
- ha fontos az automatizálhatóság;
- ha csökkenteni szeretnék a napi kézi munkát.
Mire kell figyelni?
Mivel körben mozog, a tábla sarkai külön megoldást igényelhetnek. Fontos a megfelelő víznyomás, az energiaellátás és a berendezés útjában található akadályok vizsgálata is.
B. Lineáris öntözőrendszer
A lineáris rendszer nem körben, hanem egyenes vonalban halad.
Úgy lehet elképzelni, mintha egy hosszú öntözőszárny végigvonulna a táblán.
Mikor lehet jó választás?
- hosszúkás vagy négyszögletes táblán;
- nagyobb szántóföldi területen;
- ha fontos, hogy a tábla nagy részét lefedje;
- ha automatizált működésre van szükség.
A rendszer nagy területet képes kiszolgálni, de az ellátását és mozgását már a tervezésnél gondosan át kell gondolni.
C. Csévélődobos öntözőrendszer
A csévélődobos rendszer nagy előnye, hogy mozgatható.
A berendezés egyik tábláról a másikra is átszállítható, ezért rugalmasan használható.
Mikor lehet jó választás?
- ha több különálló területet kell öntözni;
- ha a táblák alakja eltérő;
- ha nem szeretnének mindenhová külön fix rendszert;
- ha a gazdaság vállalni tudja az áthelyezéssel járó munkát.
A mobilitásért cserébe több kézi munkára és szervezésre lehet szükség, mint egy állandóan telepített, automatizált rendszernél.
D. Felszíni csepegtető öntözés
A csepegtetőcső a talaj felszínén, általában a növénysorok mellett fut.
A víz kis adagokban, közvetlenül a gyökerek közelébe jut.
Hol használják gyakran?
- gyümölcsösben;
- szőlőben;
- kertészetben;
- intenzív növénytermesztésben;
- soros kultúráknál.
Miért szeretik?
Mert pontosan szabályozható, hová és mennyi víz kerüljön.
A rendszer ugyanakkor megfelelő szűrést és rendszeres ellenőrzést igényel. Ha a víz szennyezett vagy a szűrés nem megfelelő, a csepegtetőelemek eltömődhetnek.
E. Felszín alatti csepegtetés, vagyis SDI
Itt a csepegtetőcsövek nem a felszínen, hanem a talajban futnak.
A víz közvetlenül a gyökérzóna közelébe kerül.
Mi lehet az előnye?
- a csövek nem akadályozzák a felszíni munkát;
- kisebb lehet a felszíni párolgási veszteség;
- pontos vízadagolást tesz lehetővé;
- állandó rendszerként hosszú távon használható.
Mi a nehézsége?
A csövek nem láthatók, ezért a tervezésnek, a szűrésnek és az üzemeltetésnek különösen pontosnak kell lennie. Egy hiba felderítése és javítása nehezebb lehet, mint egy felszíni rendszernél.
F. Mikroöntözés
A mikroöntözés kis vízmennyiséget juttat ki a növény közvetlen közelébe.
Gyakran kisebb szórófejekkel vagy mikroszórókkal működik.
Hol használható jól?
- gyümölcsösökben;
- faiskolákban;
- kertészetekben;
- különleges, nagyobb értékű kultúráknál;
- olyan területeken, ahol gyakori, kis adagú öntözésre van szükség.
Gyümölcsösbe ugyanaz kell, mint szántóföldre?
Általában nem.
Egy gyümölcsösben fontos lehet, hogy minden fasor szabályozottan kapjon vizet. Ilyenkor gyakori választás a csepegtető vagy mikroöntöző rendszer.
Egy nagy szántóföldön viszont sokszor az a fő kérdés, hogyan lehet nagy területet elfogadható idő alatt, megfelelő munkaerőigénnyel lefedni. Itt önjáró vagy csévélődobos megoldások kerülhetnek előtérbe.
Szőlőben, kertészetben vagy bogyós kultúráknál megint mások a szempontok.
Miért nem elég megkérdezni a gép árát?
Mert a gép csak a beruházás egyik része.
Számolni kellhet még:
- vízkivétellel;
- kúttal vagy tározóval;
- szivattyúval;
- szűrőkkel;
- tápvezetékkel;
- elektromos hálózattal;
- vezérléssel;
- tervezéssel;
- engedélyezéssel;
- kivitelezéssel.
Az olcsóbb gép nem biztos, hogy olcsóbb rendszert jelent. Lehet, hogy több energiát fogyaszt, több munkát igényel vagy kevésbé illeszkedik a meglévő vízellátáshoz.
A jó döntés több lehetőség összehasonlításával születik
Egy előzetes változatelemzés során össze lehet vetni például:
- a beruházási költséget;
- az energiafogyasztást;
- a munkaerőigényt;
- a vízfelhasználást;
- az automatizálhatóságot;
- a karbantartási igényt;
- a későbbi bővítés lehetőségét.
Így nem érzésből vagy kizárólag egy értékesítő ajánlata alapján születik meg a döntés.
Nem baj, ha még nem tudja, melyik kell
A gazdálkodónak nem az a feladata, hogy öntözéstechnikai szakértő legyen.
Elég, ha ismeri a saját területét, növényeit és céljait.
A VTK Innosystem szakértői ezekből az adatokból kiindulva tudják megvizsgálni a szóba jöhető technológiákat, a szükséges vízellátást és a fejlesztés további lépéseit.
Kérem a díjmentes öntözési gyorsfelmérést
Melyik öntözőrendszer illene az Ön gazdaságához?
Adja meg a terület nagyságát, a növénykultúrát és a rendelkezésre álló vízforrást. Szakértő kollégánk felveszi Önnel a kapcsolatot, és segít kijelölni a lehetséges irányokat.